A közjegyzők önkormányzattal rendelkeznek. Az önkormányzati szervek:
a) a területi közjegyzői kamara (területi kamara),
b) a területi kamara elnöksége,
c) a Magyar Országos Közjegyzői Kamara.

A fenti önkormányzati szervek jogi személyek, jogosultak az állami címer használatára.

A közjegyző a kinevezésével a területi kamara tagjává válik. A közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes a kamarai névjegyzékbe történő bejegyzésével válik a területi kamara tagjává.

A közjegyzői önkormányzat a törvényben ráruházott jogok gyakorlásával és kötelességek teljesítésével képviseli és védi a közjegyzői kar érdekét és tekintélyét, emellett közreműködik a közjegyzőkre vonatkozó jogszabályok előkészítésében. A működésével felmerülő kiadásokat a közjegyzők által fizetett kamarai hozzájárulás fedezi.

A miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a közjegyzői önkormányzati szervek működése felett. A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben bírósági eljárásnak van helye.

A területi közjegyzői kamara, mint a közjegyzői önkormányzat szerve

A területi közjegyzői kamara köztestület, amelyet az ugyanazon területi kamara illetékességi területére kinevezett közjegyzők, illetve a kamarai névjegyzékbe bejegyzett közjegyzőhelyettesek és jelöltek alkotnak.

A Magyar Köztársaság területén 5 területi kamara működik:
a) a Budapesti Közjegyzői Kamara: a Fővárosi, a Tatabányai, a Balassagyarmati és a Budapest Környéki Törvényszék,
b) a Győri Közjegyzői Kamara: a Győri, a Szombathelyi, a Veszprémi és a Zalaegerszegi Törvényszék,
c) a Miskolci Közjegyzői Kamara: a Miskolci, a Debreceni, az Egri és a Nyíregyházi Törvényszék,
d) a Pécsi Közjegyzői Kamara: a Pécsi, a Székesfehérvári, a Kaposvári és a Szekszárdi Törvényszék,
e) a Szegedi Közjegyzői Kamara: a Kecskeméti, a Gyulai, a Szegedi és a Szolnoki Törvényszék illetékességi területén.
A területi kamara székhelye a megnevezésében szereplő város.

A területi kamarák jogai és feladatai különösen:
a) megválasztják és visszahívják a területi kamara elnökségét és elnökét,
b) meghatározzák a kamarai hozzájárulást,
c) meghatározzák a területi kamara éves költségvetését, ellenőrzik és elfogadják a költségvetési beszámolót,
d) jelentést, javaslatot készítenek, véleményt nyilvánítanak a Magyar Országos Közjegyzői Kamara számára a közjegyzők helyzetéről, szervezetéről és az őket érintő jogszabályok tervezetéről,
e) megállapítják a területi kamara szervezeti és működési szabályzatát, és azt 30 napon belül bemutatják a miniszternek,
f) szociális és jótékonysági alapokat hozhatnak létre.

A területi kamarák a szükséghez képest, de évente legalább egyszer tartanak ülést, amelyen a területi kamara minden tagja jogosult és köteles részt venni. Az ülést a területi kamara elnöke hívja össze és vezeti.
A területi kamara a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

A területi kamara elnöksége (a továbbiakban: területi elnökség) a területi kamara elnökéből és 10 tagból áll. Az elnök közjegyző, a tagok közül 7 közjegyző, 3 közjegyzőhelyettes. Ha a területi kamara tagjainak száma a 80 főt meghaladja – ez az eset a Miskolci Közjegyzői Kamara esetében is –, a területi elnökség az elnökből, 11 közjegyző és 3 közjegyzőhelyettes tagból áll.

A területi kamara elnökét és a területi elnökség tagjait a területi kamara titkosan választja, a megválasztáshoz a szavazatoknak több mint a fele szükséges.
A területi elnökség a közjegyző tagjai közül megválasztja a területi kamara elnökhelyettesét, aki az elnököt akadályoztatása esetén helyettesíti.

Az elnök, az elnökhelyettes és a közjegyző tagok megbízatása négy évre, a közjegyzőhelyettes tagoké két évre szól; az elnök megbízatásának időközi megszűnése esetén új elnököt kell választani.

A területi elnökség kizárólagos feladatkörébe tartozik különösen az, hogy

a) felügyeletet gyakorol a területi kamarához tartozó közjegyzők, közjegyzőjelöltek és közjegyzőhelyettesek ügyvitele, hivatali működése és magatartása felett,
b) dönt a területi kamara ülésének összehívásáról,
c) megválasztja a közjegyzői fegyelmi bíróságok közjegyző tagjait,
d) fegyelmi eljárást kezdeményez a közjegyző ellen,
e) közreműködik a közjegyzői állások betöltésében,
f) javaslatokat és véleményeket készít a Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére,
g) jóváhagyja a területi kamara elnökének intézkedését.

A területi elnökség ellátja a következő feladatokat is:
a) engedélyezi és nyilvántartja a közjegyző távollétét, részére helyettest rendel,
b) egyeztetést végez a felek és a közjegyző, továbbá a területi kamara tagjai között,
c) intézi a panaszügyeket,
d) szervezi és igazolja a közjegyzőjelöltek és közjegyzőhelyettesek gyakorlatát, elkészíti a minősítésüket,
e) ellátja a területi kamara gazdasági ügyeit, beszedi a kamarai hozzájárulást,
f) gyakorolja a kinevezés jogát és az egyéb munkáltatói jogokat az ügyvezetővel (68. §) kapcsolatban,
g) megválasztja a vizsgálóbiztosokat,
h) meghatározza a közjegyzők helyettesítésének rendjét, illetve a közjegyző akadályoztatása esetén kijelöli a tartós helyettest,
i) kirendeli a közjegyzőhelyettest.

A területi elnökség a területén működő közjegyzőkről, közjegyzőjelöltekről és közjegyzőhelyettesekről, továbbá a közjegyzői irodákról külön-külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból történő törlés időpontját követően a személyek és a közjegyzői irodák adatait a kamara 50 évig köteles megőrizni, 50 év elteltével a területi kamara gondoskodik a nyilvántartásban lévő adatok törléséről.

A területi kamara a közjegyzőkről és közjegyzőhelyettesekről vezetett nyilvántartásának adatait – a tartós helyettes és a kirendelt közjegyzőhelyettesre vonatkozó adatok kivételével – a Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére átadja, amely az adatokat a külön törvény rendelkezései szerint nyilvántartja és kezeli.

A területi elnökség a szükséghez képest, de legalább havonta egyszer tart ülést, az ülést a területi kamara elnöke hívja össze és vezeti. A területi elnökség a határozatait szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

A területi kamara elnöke képviseli a területi kamarát és elnökségét, gondoskodik a területi kamara és a területi elnökség határozatainak előkészítéséről és végrehajtásáról. Az egyes felsorolt ügyekben önállóan intézkedhet, az ilyen döntéséről a területi elnökség következő ülésén köteles beszámolni.

A közjegyző eljárásának törvényességét a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszék elnöke felügyeli, ennek keretében elrendelheti a közjegyző tevékenységének kamarai vizsgálatát, fegyelmi eljárást kezdeményezhet.

A közjegyzők ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának rendszeres ellenőrzése a területi elnökség feladata.

A területi elnökség a közjegyző hivatalba lépését követő egy év elteltével, majd legalább négyévenként megvizsgálja a közjegyző működését.
A törvényszék elnöke vagy a területi elnökség a közjegyző működésének vizsgálatát indokolt esetben bármikor elrendelheti.

A területi elnökség a működési vizsgálatot hivatalból indítja meg és kijelöli a vizsgálatot lefolytató kamarai tagokat. A vizsgálat keretében a közjegyző irodájába beléphet, iratait, nyilvántartásait megtekintheti, azokról másolatot készíthet. A közjegyző köteles a vizsgálat lefolytatását elősegíteni, a kamara felhívásában, határozatában foglaltakat teljesíteni, a helyszíni vizsgálat lefolytatását lehetővé tenni.

A területi elnökség a vizsgálat eredményét határozattal állapítja meg.

Ha a vizsgálat eredményeként a területi elnökség a határozatban azt állapítja meg, hogy a közjegyző megszegte a jogszabályban vagy a kamarai iránymutatásban szereplő kötelezettségeit,
a) felhívja a közjegyzőt a jogszabályoknak megfelelő eljárásra, az elmulasztott intézkedések megtételére,
b) fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén feljelentést tesz a fegyelmi bíróság elnökénél. Utóbbi határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye.