Általános információk

A Budapesti Közjegyzői Kamara a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény által létrehívott köztestület, amelynek tagjai a Budapest főváros, továbbá Pest, Nógrád és Komárom-Esztergom megyék illetékességi területére az igazságügyminiszter rendeletével megállapított székhelyre kinevezett közjegyzők, valamint a közjegyzők mellett működő közjegyzőhelyettesek és közjegyzőjelöltek.

A kamarai tagság nem önkéntes, tekintettel arra, hogy a Kamara a közjegyzőség önkormányzati és igazgatási szerve, és a Kamara látja el a közjegyzőség érdekképviseletét is.

Az önkormányzás valamely közösségnek az a joga és képessége, hogy – jogszabályi keretek között – ügyeit saját hatáskörben szabályozza és igazgassa (autonómia). Az, hogy a kamara önkormányzati szerv azt jelenti tehát, hogy a kamarai tagságot érintő közügyeket önálló, demokratikus módon intézi, meghatározott ügykörökben, a kamarai tagságra kiterjedően helyi közhatalmat gyakorol, továbbá önálló a gazdálkodása és állami törvényességi felügyelet terjed ki rá.

Míg a közjegyzők törvényességi felügyeletét a bíróság, addig a Kamara feletti felügyeletet az igazságügyért felelős miniszter látja el.

A Budapesti Közjegyzői Kamara tagja a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának csakúgy, mint a többi területi kamara.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamarát az elnök, illetve az elnökség vezeti. Stratégiai kérdésekben a területi kamarák küldötteiből álló, rendszeresen összehívott választmány dönt. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara feladata a közjegyzők karon kívüli képviselete, valamint a kamarák működési összhangjának megteremtése. Ezzel kapcsolatban további információk a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján találhatók: www.mokk.hu

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara címe: Budapest II., Pasaréti út 16.  tel: 489-48-80, elnök: dr. Tóth Ádám.

A Budapesti Közjegyzői Kamara címe: 1066 Budapest, Teréz krt. 58. III/4. Postacím: 1384 Budapest 62., Pf. 767. Telefon, fax: 312-16-95, 353-22-30, elnök: dr. Parti Tamás.

A Budapesti Közjegyzői Kamara közjegyző tagjainak létszáma jelenleg 122 fő, amely az alábbiak szerint oszlik meg megyénként:
- Budapest: 77 fő
- Komárom-Esztergom megye: 9 fő
- Nógrád megye: 6 fő
- Pest megye: 30 fő.

A közjegyzői önkormányzat

A közjegyzők önkormányzattal rendelkeznek. Az önkormányzati szervek:
a) a területi közjegyzői kamara (területi kamara),
b) a területi kamara elnöksége,
c) a Magyar Országos Közjegyzői Kamara.

A fenti önkormányzati szervek jogi személyek, jogosultak az állami címer használatára.

A közjegyző a kinevezésével a területi kamara tagjává válik. A közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes a kamarai névjegyzékbe történő bejegyzésével válik a területi kamara tagjává.

A közjegyzői önkormányzat a törvényben ráruházott jogok gyakorlásával és kötelességek teljesítésével képviseli és védi a közjegyzői kar érdekét és tekintélyét, emellett közreműködik a közjegyzőkre vonatkozó jogszabályok előkészítésében. A működésével felmerülő kiadásokat a közjegyzők által fizetett kamarai hozzájárulás fedezi.

A miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a közjegyzői önkormányzati szervek működése felett. A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben bírósági eljárásnak van helye.

A területi közjegyzői kamara, mint a közjegyzői önkormányzat szerve

A területi közjegyzői kamara köztestület, amelyet az ugyanazon területi kamara illetékességi területére kinevezett közjegyzők, illetve a kamarai névjegyzékbe bejegyzett közjegyzőhelyettesek és -jelöltek alkotnak.

A Magyar Köztársaság területén 5 területi kamara működik:
a) a Budapesti Közjegyzői Kamara: a Fővárosi, a Komárom-Esztergom, a Nógrád és a Pest Megyei Bíróság,
b) a Győri Közjegyzői Kamara: a Győr-Moson-Sopron, a Vas, a Veszprém és a Zala Megyei Bíróság,
c) a Miskolci Közjegyzői Kamara: a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Hajdú-Bihar, a Heves és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság,
d) a Pécsi Közjegyzői Kamara: a Baranya, a Fejér, a Somogy és a Tolna Megyei Bíróság,
e) a Szegedi Közjegyzői Kamara: a Bács-Kiskun, a Békés, a Csongrád és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság illetékességi területén.
(A területi kamarák székhelye a megnevezésükben szereplő város.)

A területi kamarák jogai és feladatai különösen:
a) megválasztják és visszahívják a területi kamara elnökségét és elnökét,
b) meghatározzák a kamarai hozzájárulást,
c) meghatározzák a területi kamara éves költségvetését, ellenőrzik és elfogadják a költségvetési beszámolót,
d) jelentést, javaslatot készítenek, véleményt nyilvánítanak a Magyar Országos Közjegyzői Kamara számára a közjegyzők helyzetéről, szervezetéről és az őket érintő jogszabályok tervezetéről,
e) megállapítják a területi kamara szervezeti és működési szabályzatát, és azt 30 napon belül bemutatják a miniszternek,
f) szociális és jótékonysági alapokat hozhatnak létre.

A területi kamarák a szükséghez képest, de évente legalább egyszer tartanak ülést, amelyen a területi kamara minden tagja jogosult és köteles részt venni. Az ülést a területi kamara elnöke hívja össze és vezeti.
A területi kamara a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

A területi közjegyzői kamara elnöksége

A területi kamara elnöksége (a továbbiakban: területi elnökség) a területi kamara elnökéből és 10 tagból áll. Az elnök közjegyző, a tagok közül 7 közjegyző, 3 közjegyzőhelyettes. Ha a területi kamara tagjainak száma a 80 főt meghaladja – ez az eset a Budapesti Közjegyzői Kamara esetében is –, a területi elnökség az elnökből, 11 közjegyző és 3 közjegyzőhelyettes tagból áll.

A területi kamara elnökét és a területi elnökség tagjait a területi kamara titkosan választja, a megválasztáshoz a szavazatoknak több, mint a fele szükséges.
A területi elnökség a közjegyző tagjai közül megválasztja a területi kamara elnökhelyettesét, aki az elnököt akadályoztatása esetén helyettesíti.

Az elnök, az elnökhelyettes és a közjegyző tagok megbízatása négy évre, a közjegyzőhelyettes tagoké két évre szól; az elnök megbízatásának időközi megszűnése esetén új elnököt kell választani.

A területi elnökség kizárólagos feladatkörébe tartozik különösen az, hogy
a) felügyeletet gyakorol a területi kamarához tartozó közjegyzők, közjegyzőjelöltek és közjegyzőhelyettesek ügyvitele, hivatali működése és magatartása felett,
b) dönt a területi kamara ülésének összehívásáról,
c) megválasztja a közjegyzői fegyelmi bíróságok közjegyző tagjait,
d) fegyelmi eljárást kezdeményez a közjegyző ellen,
e) közreműködik a közjegyzői állások betöltésében,
f) javaslatokat és véleményeket készít a Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére,
g) jóváhagyja a területi kamara elnökének intézkedését.

A területi elnökség ellátja a következő feladatokat is:
a) engedélyezi és nyilvántartja a közjegyző távollétét, részére helyettest rendel,
b) egyeztetést végez a felek és a közjegyző, továbbá a területi kamara tagjai között,
c) intézi a panaszügyeket,
d) szervezi és igazolja a közjegyzőjelöltek és közjegyzőhelyettesek gyakorlatát, elkészíti a minősítésüket,
e) ellátja a területi kamara gazdasági ügyeit, beszedi a kamarai hozzájárulást,
f) gyakorolja a kinevezés jogát és az egyéb munkáltatói jogokat az ügyvezetővel (68. §) kapcsolatban,
g) megválasztja a vizsgálóbiztosokat,
h) meghatározza a közjegyzők helyettesítésének rendjét, illetve a közjegyző akadályoztatása esetén kijelöli a tartós helyettest,
i) kirendeli a közjegyzőhelyettest.

A területi elnökség a területén működő közjegyzőkről, közjegyzőjelöltekről és közjegyzőhelyettesekről, továbbá a közjegyzői irodákról külön-külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból történő törlés időpontját követően a személyek és a közjegyzői irodák adatait a kamara 50 évig köteles megőrizni, 50 év elteltével a területi kamara gondoskodik a nyilvántartásban lévő adatok törléséről.

A területi kamara a közjegyzőkről és közjegyzőhelyettesekről vezetett nyilvántartásának adatait – a tartós helyettes és a kirendelt közjegyzőhelyettesre vonatkozó adatok kivételével – a Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére átadja, amely az adatokat a külön törvény rendelkezései szerint nyilvántartja és kezeli.

A területi elnökség a szükséghez képest, de legalább havonta egyszer tart ülést, az ülést a területi kamara elnöke hívja össze és vezeti. A területi elnökség a határozatait szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

A területi kamara elnöke képviseli a területi kamarát és elnökségét, gondoskodik a területi kamara és a területi elnökség határozatainak előkészítéséről és végrehajtásáról. Az egyes felsorolt ügyekben önállóan intézkedhet, az ilyen döntéséről a területi elnökség következő ülésén köteles beszámolni.

A közjegyzők működésének felügyelete

A közjegyző eljárásának törvényességét a közjegyző székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei bíróság elnöke felügyeli, ennek keretében elrendelheti a közjegyző tevékenységének kamarai vizsgálatát, fegyelmi eljárást kezdeményezhet.

A közjegyzők ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának rendszeres ellenőrzése a területi elnökség feladata.

A területi elnökség a közjegyző hivatalba lépését követő egy év elteltével, majd legalább négyévenként megvizsgálja a közjegyző működését.
A megyei bíróság elnöke vagy a területi elnökség a közjegyző működésének vizsgálatát indokolt esetben bármikor elrendelheti.

A területi elnökség a működési vizsgálatot hivatalból indítja meg és kijelöli a vizsgálatot lefolytató kamarai tagokat. A vizsgálat keretében a közjegyző irodájába beléphet, iratait, nyilvántartásait megtekintheti, azokról másolatot készíthet. A közjegyző köteles a vizsgálat lefolytatását elősegíteni, a kamara felhívásában, határozatában foglaltakat teljesíteni, a helyszíni vizsgálat lefolytatását lehetővé tenni.

A területi elnökség a vizsgálat eredményét határozattal állapítja meg.

Ha a vizsgálat eredményeként a területi elnökség a határozatban azt állapítja meg, hogy a közjegyző megszegte a jogszabályban vagy a kamarai iránymutatásban szereplő kötelezettségeit,
a) felhívja a közjegyzőt a jogszabályoknak megfelelő eljárásra, az elmulasztott intézkedések megtételére,
b) fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén feljelentést tesz a fegyelmi bíróság elnökénél. Utóbbi határozat hozatala esetében fellebbezésnek nincs helye.

BUDAPESTI KÖZJEGYZŐI KAMARA, 1066 Budapest, Teréz krt. 58. III/4.
Tel: (06 1) 312 1695, (06 1) 269 1440, fax: (06 1) 353 2230 E-mail: bpkamara@t-online.hu, bkk@mokk.hu, bpkk@bpkk.hu